Valójában már azt hiszem hétfőn végeztem ezzel a könyvvel, de valahogy elfelejtettem írni róla. Minden bizonnyal azért, mert gyakorlatilag azonnal nekiálltam a következőnek, és olyan érzés volt, mintha nem is végeztem volna. Pedig de, túl vagyok egy tucat könyvön. Szóval: The Murder at the Vicarage, azaz Gyilkosság a paplakban, 1930-ból. Eme remekműnek egy totálisan rozzant változatát birtokolom, konkrétan négy darabban van a könyv azt hiszem, szóval a vonatra már nem mertem magammal vinni. Letöltöttem e-book formában és úgy olvastam el. A kép kivételesen a filmből van, mert imádom.

És akkor egy kis offtopic: nekem tényleg a szívem csücske a könyv, mint olyan. Komolyan. És aki kicsit is ismer, az tudja, hogy három dologra nem sajnálom a pénzt: színházra, koncertre és könyvre. Szóval én nem azért töltöm le digitális formában a könyveket, mert nem akarom megvenni. Ezek is mind megvannak fizikai megvalósulásukban. Egész egyszerűen jó tudni, hogy a tabomat bármikor előkaphatom és olvashatom az épp aktuális könyvet, merthogy az mindig nálam van. Soha nem lehet tudni, mikor alakul úgy, hogy el kell tölteni mondjuk egy órát a Rózsadombon egy fa alatt üldögélve - mert mondjuk erre volt példa - és mikor jön állati jól az az e-book. Vagy mikor akar annyira szétzuhanni az ezer éves példány, hogy már a küszöbön nem vinném ki jó szívvel. Na, erről ennyit. 

A Gyilkosság a paplakban az első Miss Marple-regény. Korábban nem csíptem ezt a szerencsétlen öreglányt. Egy ideig egyáltalán nem olvastam azokat a könyveket, amikben ő nyomoz. Aztán megnéztem valamelyiket filmen, tetszett, és ezért elkezdtem olvasni is. Most már azt hiszem, csak egy van, ami kimaradt tőle. Majd később jön. 

Szeretem ezt a könyvet. Nem is tudnám pontosan megmondani, miért, de szeretem. A sztoriról is írok azért röviden, ha már itt vagyok :) Szóval: St. Mary Mead-ben meggyilkolják az Udvarház gazdag tulajdonosát, a paplakban lövik le. Potenciális gyilkos akad elég: a felesége, a lánya, egy titokzatos és nagyon csinos hölgy, a káplán, a pap bejárónője, vagy akár maga a tiszteletes úr. A rendőrök egészen butuskák ebben a könyvben, gyakorlatilag nincs kiemelkedő szerepük. Az ügyet Miss Marple oldja meg, és a végkifejlet egészen csavaros. 

Valahogy jó a hangulata ennek a könyvek. Szeretem benne Haydock doktor figuráját, aki a végletekig lojális és humanista, és a tiszteletest, aki imádja a feleségét. Griselda nagyjából annyi idős lehet, mint én, és teljesen érthetetlennek tűnik, miért is ment hozzá egy nála sokkal idősebb paphoz. Persze itt is a helyére kerülnek a dolgok, és megnyugtatok mindenkit: semelyiküknek nincs köze a mocskos bűntetthez :) Ma ennyi telt tőlem. Már rágom a következő könyvet, egészen érdekes élmény.

Ja, és az értékelés. Kivételesen olyan könyvvel állok szemben, amiből a filmet jobban kedvelem. Nem tudom ez hogy lehet, de ezért "csak" 6 fánkot kap.